Bevezetés:

Miért pont madárpók?
A madárpókok, mint terráriumi állatok, egyre nagyobb szerepet kapnak a hobby állatok körében.Egy átlagos terrarista tulajdonképpen sohasem gondol arra hogy madárpókot tartson az otthonában, mert széles körben elterjedtek a médiákban, filmprodukciókban a madárpókokkal kapcsolatos horror-jelenetek. Ezek a filmviziók óriási méretû, halálos csipésû pókokról szólnak, amelyek minden élõlényt fenyegetnek és megölnek a földön, melyek az útjukban állnak. Ezek a jelenetek nagymértékben befolyásolják az embereket. Ezért a madárpókok nevelése, tartása mindig problémát okoz a lakótársakkal szemben.
Az totális tévhit, hogy minden nagyobb pókot veszélyes és agresszív állatnak tartanak, mivel a legtöbbjük nagyon békés és csendes lakótárs. Szemléljük meg õket más szemmel! Nézzük meg, hogy egy-két faj milyen csodálatos színezettel kápráztatja el tulajdonosait, vizuálisan mennyivel vonzóbbak más hobbyállatoknál. Ezek a szõrös állatok egyre közkedveltebbek mert nem csak szépek, hanem könnyen kezelhetõek és tarthatók is.
A Földön kb. 30000 pókfaj él, ebbõl mintegy 800 faj madárpók. Azon egyedek tartása, melyeket az élõhelyükrõl importálnak még nem jelenti minden esetben, hogy teljesen kipusztítják az ottani állományt. A terraristák közremûködésének köszönhetõen több madárpók-faj menekült már meg a kipusztulástól. A biotópok elpusztítása oda vezet, hogy a származási helyükön élõ állatok élettere csökken, mely hatással van egyedszámukra is. A tenyésztett madárpókok által csökken a befogott állatok száma is, egyre több faj utántenyésztett példényaival találkozhatunk a kereskedésekben. Ha vásárláskor fiatal pókot választunk, az olcsóbb ár mellett a kis pók kifejlõdésének megfigyelése is kárpótol minket a várakozási idõért. Ez a pók tartásánál nekünk is tanulságos. Mielõtt madárpók vásárlása mellett döntünk, jól fontoljuk meg a kérdést, mert a pókok több éven keresztül igénylik a megfelelõ gondoskodást.
Noha egy madárpók nem olyan igényes mint egy kutya vagy macska, mégis élete végéig tõlünk függ. Eleséget, vizet, rendszeres ápolást kell biztosítsunk, mivel fogságban teljesen kiszolgáltatott gazdája számára.


A madárpókok elhelyezése


A terrárium

A madárpókok megfelelõ elhelyezéséhez az igényeit kielégítõ terráriumot biztosítsunk. A talajon lakó pókok a természetben üregeket ásnak, amelyeket növekedésük folyamán egyre jobban kitágítanak. A nõstény madárpókok csak ritkán hagyják el az üreget. Lesben állnak a bejárat közelében és az arra járó eleséget megtámadják. A nõstény a hímet csak párzáskor engedi az üregébe. Abban az esetben, ha a párzás után a hím az üreget nem tudja kellõen gyorsan elhagyni, könnyen a nõstény tápláléka lehet. E szokás miatt kell a nõstényt többnyire külön tartani a hímtõl egy kisebb, 25-30 cm nagyságú, kocka alakú terráriumban. A madárpókok terráriumának nem kell mindig kis, egyszerû üveglapokból állnia. Felépíthetjük úgy, hogy az oldalait falapokkal beburkoljuk. Így jobban beilleszkedik a lakótérbe is és a szép terrárium több élvezetet nyújt a szemlélõdõnek.
A madárpókok nagyon ügyesen ki tudnak szökni és ezért minden terráriumot - magától értetõdõen - megfelelõen, biztonságosan kell zárni. A madárpókokat általában egyenként tartják. Ezt a szabályt csak akkor szegik meg, ha a nõstényt pároztatni akarják a hímmel. Ha kettõ vagy több madárpókot közösen tartunk, kedvezõ körülményt biztosítunk nekik arra, hogy egymással harcolva megöljék a másikat. E miatt a magatartás miatt a terraristának nem szabad kegyetlennek lennie, különítse el a pókokat. Magától értetõdõen lehetõség van arra, hogy egy nagyobb terráriumot kisebb részekre osztva megfelelõ környezetet biztosítsunk egy-egy pók számára. De ez elég nagy terület legyen, és egyik madárpók se tudjon a másik részbe átjutni. Ennél a megoldásnál lehetõség van arra, hogy közös fûtõvel csak egy helyen kell biztosítanunk a megfelelõ hõfokot.
A terrárium berendezésénél ügyeljünk arra, hogy legyenek magasabb, illetve kisebb tárgyak, így mutatósabb. A talajalap virágföldbõl áll. Sok faj a talajba lakóüreget ás. A virágföld mellett jó talajalap a madárpók részére az úgynevezett vermikulit is. Arra is figyeljünk a terrárium gondozásánál, hogy a talajt mindig nedvesen tartsuk, semmi esetre se hagyjuk kiszáradni. Természetesen óvakodnunk kell a túlöntözéstõl is. Javasoljuk a föld nedvességtartalmának folyamatos ellenõrzését. Ha pókunk faja nem kíván speciális talajalap magasságot, úgy a 6-12 cm-es talajmagasság az ideális. Kialakíthatunk rejtekhelyet is félbe vágott, megfelelõ magasságú virágcserép segítségével, ezt általában szívesen elfogadja és hamar igénybe veszi. A legtöbb madárpók faj kedveli a növényeket a terráriumban. Ha a növényeket vízzel bespricceljük, a levelekre rakódott harmatcseppekbõl a pókok szívesen isznak. Néha a madárpók hajlamos a növényeket kiásni, de van, hogy nem is törõdik vele. Ha élethû mûnövényeket használunk a terrárium díszítéséhez, még mindig jobb megoldás, mintha csupaszon hagynánk. Semmi esetre sem szabad kaktuszféléket a terráriumba rakni, mert baleset történhet, a tüskéktõl a pókok megsebesülhetnek.
Arra is legyünk figyelemmel, hogy a terráriumra ne süssön erõsen rá a napfény, mert a túl éles fény irritálja a madárpókot. A madárpóknak 8 szeme van. Valószínû, hogy négy szeme nappal lát jól, és másik négy szeme este. A legtöbb madárpók a fény elõl behúzódik egy általa ásott búvóhelyre, vagy elvonul egy sötét sarokba és azt veszi birtokba. Lomb, moha és gyökérdarabok a madárpókoknak ideális búvóhelyül szolgálnak. Az új szállást azonban nem fogadja el minden pók. Hajlamosak a terráriumokat átalakítani, átrendezni, és nem mindig az ápolójuk ízlése szerint. A pókoknak létszükségletet jelentõ vizet ajánlatos kis tálkák segítségével megoldani, melyeket helyezzünk be a terráriumba.
A talajon lakó madárpókoknak 10-15 cm magas talajt alakítsunk ki. A megfelelõen vastag földrétegre szép gyökereket, dekoratív köveket, félbevágott virágcserepet, néhány mohacsomót és mûnövényeket rakhatunk. Egy ilyen jót berendezett terráriumban ezek az állatok valóban jól érzik magukat. Innen sem hiányozhat azonban egy tálka friss víz.
A fán lakó fajoknak magasabb terráriumra van szükségük, mint a talajon lakóknak. 35-40 cm magas terrárium már megfelelõ részükre és nem kell olyan magas talajréteg sem. Az ágakat, gyökereket, parafakérget úgy kell felállítani, hogy stabil zugot képezzenek, amelyben a madárpók csõszerû hálót tud építeni. Ez a háló nagyon vastag és igen hosszú életû. Ebbe a hálóba rakja le a kokont, és itt vannak a kis pókok addig, míg elérnek egy bizonyos nagyságot és gondoskodni tudnak magukról. A fán lakó pókoknak nem szükséges feltétlenül vizestál, mert elõnyben részesítik, ha a fonalakat és a gyökereket folyamatosan, rendszeresen belocsoljuk vízzel. Ezen a természetes úton hozzájuthatnak a szükséges nedvességhez. Ezeknek a fán lakó madárpók fajoknak nagyon szép zárt terrárium építhetõ, amiben jól érzik magukat.


A terrárium fûtése

A madárpók terrárium fûtésérõl hosszú ideje vitatkoznak a madárpók tartók. A madárpókok testhõmérsékletüket nem maguk szabályozzák, mint - például - ahogy azt az emlõsök teszik. Ezért ideális környezeti hõmérséklet szükséges
részükre ahhoz, hogy jól érezzék magukat. 20-25 °C közötti hõmérséklet tekinthetõ ideálisnak, azonban inkább a 25 °C körüli hõmérsékletet részesítsük elõnyben.
Néhány madárpók faj - a klimatikus viszonyok miatt - természetes körülmények között pár hónapos pihenõt tart, de van olyan faj is, amely téli álmot alszik. Egy otthoni kis terráriumban nehezen tudjuk utánozni az élõhelyükön megszokott klímát. Azok a specialisták, akik pókjaikat tenyészteni akarják, figyelembe veszik a természetben megszokott életritmust és ennek megfelelõen tartják pókjaikat. A természetben lévõ nappal - éjszaka változását a terráriumban is utánozni tudjuk.
Nem kell az egész terráriumot teljesen fûtenünk, hanem csak egy részét. Így a madárpókok - igényeik szerint - a szükség szerinti melegebb, illetve hidegebb helyen fognak tartózkodni. A 25 °C hõmérséklet eléréséhez használhatunk izzót vagy fûtõkábelt. Az izzó wattszámánál vegyük figyelembe a terrárium nagyságát, hogy a hõmérséklet ne legyen túl nagy. A 25-30 cm nagyságú, kocka alakú terráriumnál egy 25 W-os izzó teljesen elegendõ. A fûtõkábel watt-számának kiszámítása valamivel nehezebb, de a legkisebb 50 W teljesítményû, melyet betervezhetünk, mert valamivel csekélyebb a fûtõkábel hatásfoka. Természetesen az is elõfordulhat, hogy a fûtõkábel túlmelegíti a terráriumot, ezért építsünk be egy idõ, vagy hõfok kapcsolót. Elõször üzem közben próbáljuk ki a fûtõnket és csak megfelelõ mûködésnél rakjuk be a pókot a terráriumba. Így teljesen automatikusan tudjuk tartani a terrárium hõfokát.
A fûtõpárnát a terrárium talaja alá szokták rakni, de ez nem ajánlott a talajon lakó madárpókoknál. Könnyen kiszáradhat a talaj, így a pók nem tud leásni és a meleg miatt sem tud ott tartózkodni. A fütópárna, mint hõforrás, kizárólag a fán lakó madárpókoknak ajánlható, mert ezek nem ássák a földbe magukat. A behelyezett fûtõpárna elpárologtatja a talaj nedvességét, kiszárítja a földet. Ezt vegyük figyelembe, és folyamatosan tartsuk nedvesen a terráriumot.
Az úgynevezett függesztett kerámia fûtõtest is - szintén, mint az izzókörte - nem ajánlható a fán lakó pókoknak, mert megsérülhetnek, sót a szövedéküket hozzá erõsíthetik a fûtõhöz. A talajon lakó madárpókoknál sem veszélytelen a kerámiafûtõ. A legsikeresebb megoldás madárpók terrárium fûtéséhez talán a fûtõkábel. A fán lakó fajoknál rakhatjuk a talajba, míg a talajon lakóknál a külsõ falra erõsíthetjük.
Több terrárium esetében igen gazdaságos módszer lehet a térfûtés. A 22-25 °C közötti hõmérséklet biztosítása könnyen elérhetõ megoldás lehet központi fûtéssel rendelkezõ lakóházakban. Pókunk jó közérzetéhez fontos a megfelelõ levegõ nedvesség tartalom és annak folyamatos biztosítása.

A madárpókok gondozása:


A madárpókok etetése:

A madárpókok etetése aránylag egyszerû feladat, fõleg élõ eleséget fogyasztanak. A legtöbb póktartó kizárólag tücsökkel eteti pókját, de emellett egyéb rovarokat és férgeket is kell nekik adni. Kitûnõ eleségállat a lisztkukac, légynyû, svábbogár, sáska és tücsök, sõt nagyobb madárpókoknak újszülött egér is adható. Az eleségállat nagysága igazodjon a pók méretéhez. Így egy kis póknak túlzás például egy nagy, kifejlett sáskát adni, úgysem fogja azt megtámadni.
A pókoknak kiegészítõ póteleséget is adhatunk: marhaszív, -máj stb.. és hasonlóak. A madárpókok táplálékai pont olyan állatok, melyeket nem szívesen látunk a lakásban. Vegyük ezt is figyelembe, mielõtt megvásároljuk a, madárpókot. Talán megkönnyíti a dolgot, ha díszállat kereskedésben szerezzük be a táplálékot és nem otthon kell azt nevelnünk.
Egy kifejlõdött madárpók körülbelül hetente 2-4 tücsköt fogyaszt el. Ez arra is jó példa, hogy mekkora a pókok táplálékigénye. Ha a pók az eleségállatot nem fogadja el, várjunk még egy napot, és csak utána távolítsuk el a terráriumból. Ha a felkínált táplálékot azonnal megtámadja és elfogyasztja, tegyünk be a terráriumba még egy további rovart, mert a pókok étvágyát nehéz pontosan felmérni. Idõvel azonban már meg tudjuk becsülni, hogy mennyi táplálékot adjunk nekik. Az eleség mennyisége függ a pók méretétõl, tartási körülményeitõl és a küszöbön álló vedléstõl.
Sok madárpók fajnak kiváló eleség a csupasz szopós egér. Marásukkal villámgyorsan megbénítják a kis egeret. A szakkereskedésekben fagyasztott szopós egér is kapható. Ezt a fagyasztott egeret is adhatjuk pókunknak, de elõtte olvasszuk fel. Ha felolvadt, egy csipesz segítségével kínáljuk fel a póknak. Ezt az élettelen eleséget is rendszerint hamar elfogadják
A kifejlõdött madárpókok hosszabb ideig, sõt több hónapig is megélnek eleség nélkül, ha elõtte jól voltak táplálva. Ezért nem kell rögtön aggódni, ha a pók egy hétig nem eszik semmit. A madárpókok képesek meglepõ mennyiségû táplálékot magukhoz venni, ha megjön az étvágyuk.
Az azonos korú és nemû példányok között is lehet táplálkozási különbség, egyik nagyon sokat eszik, a másik viszont keveset. A szükséges táplálék
hozzávetõleges mennyisége egy közepes nagyságú madárpók esetében hetente 3-5 házi tücsök vagy sáska elfogyasztása. Villámgyorsan megfogja a madárpók a szöcskét és hamar megöli. Mintegy egy óráig tart a táplálkozás. Vannak, akik a táplálék eleséget még ásványi porral is beszórják.
Ha a madárpók az új táplálékot nem fogadja el, várjunk 1-2 napot, és egyszerre csak egy rovart rakjunk a terráriumba. Néha a zsákmányt nem fogyasztja el rögtön, beleszövi egy hálóba és csak késõbb fogyasztja el. Beszámolók szólnak arról, hogy voltak olyan madárpókok, amelyek több évig nem ettek, és több hónapig kibírták víz nélkül. Ezeket a beszámolókat nem lehet igazán komolyan venni.
Minden felelõsségtudó terraristának a madárpókok részére - amennyire lehetséges - a legjobb körülményeket kell biztosítania: megfelelõ táplálékot, hõmérsékletet. Megismerve a pókok táplálkozási szokásait, a potroh méretérõl meg tudjuk állapítani, hogy megfelelõ mennyiségû táplálékot vettek-e fel. Amikor kicsi a potroh, a pók rosszul táplálkozik, de ha megfelelõen nagy, nem lesz problémája a vedlésnél. Az is megfigyelhetõ, ha a potroh elég nagy és a pók már nem eszik, nemsokára le fog vedleni. Milyen sokáig tart a madárpóknak megemészteni egy sáskát? Ez mintegy egy óráig tart, egy újszülött egér megemésztése 24 óráig is eltarthat.


A vedlés:


A madárpókok életében feltehetõen a legnehezebb idõszak a vedlések ideje. A bébi pókok a vedlést látszólag jobban elviselik, mint a felnõtt állatok. Valószínûleg azért is könnyebben vedlenek le, mert ekkor még gyorsabban követik egymást a vedlések, mint késõbb, ha már felnõnek.
Egy kifejlõdött nõsténypók normális körülmények közt egy évben egyszer vedlik, azonban a tartási viszonyok miatt akár többször is levedlenek. A pók külsõ váza kemény és nem tud vele együtt nõni. Tehát azért kell a pókoknak vedleni, hogy tudjanak növekedni. Minden más pók, mint például a házpók, viszonylag rövid élete során folyamatosan vedlik. Ezért gyakran látni a pókhálókban valamit, ami emlékeztet minket egy döglött pókra. Holott a háló lakójának ez csak a levedlett bõre.
A növekedés során a testet burkoló külsõ váz túl kicsi lesz és ekkor egy új, nagyobb külsõ váz pótlódik. Tehát a póknak meg kell szabadulnia régi külsõ vázától. A madárpóknak mindig nagy fizikai megterhelést és stresszt jelent a vedlés és ráadásul ilyenkor ellenségeivel szemben teljesen védtelen. Vedléskor a pókok az elvesztett lábakat pótolni tudják. Ezek az új lábak azonban valamivel kisebbek még, mint az elõzõ lábak. A pók az érzékszerveit, a
szemlencséket, nyelõcsövet és a fonószemölcsöket is levedli régi bõrével. A levedlett bõr nagyon hasonló a pókhoz és sok tapasztalatlan megfigyelõ azt hiheti, hogy halott pók van a terráriumban. A vedlés után a madárpók ismét nagyon intenzív színezetû, attraktív megjelenést kap. A madárpók bõrét néhány nap múlva eltávolíthatjuk. A régi bõr alapos vizsgálatával a nemi meghatározás is lehetséges.
A vedlési fázisban képzõdik a régi váz alatt a Culticula, mely ekkor még összegyûrõdött és puha. A vedlésnél nyúlik ki, mielõtt a levegõben lévõ oxigén hatására megkeményedne. A közeledõ vedlés egyik jele a madárpóknál a táplálék megtagadása, további jele lehet a visszahúzódó életmód
Az úgynevezett bombázó madárpókoknál a vedlés elõjele, ha a potrohról lecsupaszított szõr helyén lévõ kopasz folt lassan besötétedik. A legtöbb madárpók 3-5 óra alatt levedlik. A vedlés alatt a talajon lakó pók a hátára fekszik, a fán lakók a lakócsõben vedlenek. Ritkán az is elõfordul, hogy a pók a 8 lábán állva vedlik, ami azt bizonyítja, hogy a pók jobban tudja, mi a jó neki a vedlésnél és nekünk nem szükséges ekkor segíteni.
A vedlés alatt ne zavarjuk a madárpókot, és ne is próbáljuk megfogni, megérinteni, mert a pók bõre még nagyon puha és könnyen megsérülhet. A kifejlõdött madárpókok már egy héttel a vedlés elõtt nem táplálkoznak, ezért távolítsuk el az eleséget a terráriumból. A talajon lakó pókok a terrárium talaját majdnem mindig vékony pókselyemmel beszövik, mielõtt a hátukra fekszenek a vedléshez.
A vedlés elején a hátán lévõ pók a testétõl távolra nyújtja ki tagjait. A pók több óráig marad ebben a testhelyzetben - a hátán fekve. A póknak elõször a feje elülsõ részén lévõ bõr reped fel. A fejen körben felrepedt bõr lassan leválik. Ez után a potroh vékony bõre is felhasad és elkezdõdik a vedlés három fázisa. Elsõ fázis amikor a fejtor a gyorsabb szívdobogás és nagyobb nyomású vérkeringés következtében felpumpálódik: ez vezet a régi bõr felhasadásához. A potroh ekkor kissé összezsugorodik. Ez után a csáprágók mozognak. A potrohon lévõ bõrt a lábak segítségével is feltépheti, eltávolíthatja. A potroh bõrének eltávolításakor segít a potroh izomzata is. Ugyanakkor ennél a vedlési fázisnál a pók megszabadul a régi lábakon lévõ bõrtõl, mely a legnehezebb folyamat a vedlés alatt.
A vedlés után a pók még több óráig a hátán fekve várja, hogy megkeményedjen az új, külsõ váza. Ilyenkor még teljesen védtelen. Ekkor már szinte biztos, hogy sikeresen levedlett a pókunk és szép, nagyobb méretével kápráztat el minket.



(A cikk a következő weblapról lett bemásolva:
http://www.vad-vilag.hu/leirasok/madarpok.htm)

---

www.terraplaza.hu

 

Oldal: Fontos tudnivalók
Amit a madárpókokról általánosságban tudni illik... - © 2008 - 2024 - taurus-tarantula.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat